Magyar Szent Korona – A világ koronája
„Nézzük Andreas Nunzer metszetét A Révay Péter Emlékirata 1746-os kiadását díszíti. A nürnbergi rézmetsző mester nem érdekelt a dologban, de tudja, hogy hol a helye a magyar koronának.”
Fehérvár „Alba Regale”
Részlet Dr. LÁNSZKI IMRE FEHÉRVÁR c. előadásából
„Időrendi sorrendet nem tartva másodikként hadd citáljam azt a korabeli metszetet, amit a készítője talán 1685-ben alkotott (Magyar Nemzeti Múzeum), s ami a töröknek a mai budavári kiűzettetése (1686) előtt egy évvel datálódott. Az „IL ERO DISSEGNODELLA CITTA DI ALBA REGALE IN ONGARIA” feliratozású metszet egy négyosztatú várat ábrázol, amin egy központi pajzs vagy vasalólap formájú rész mellett egy előudvar, két hátsó udvar vagy várrész látható. Siklóssy Gyula, a mai székesfehérvári ásatások vezetője szerint ez egy hamis metszet, mert az ásatások Székesfehérvárott ennek korábbi létét nem igazolták. Váljon becsületére Siklóssy Gyulának, hogy ezt a metszetet a munkájában nem szerepelteti, hiszen ez az, amit pontosan az ökológiai és geomorfológiai sajátosságok, tünetek alapján tudok Budakalász mellé azonosítani!
Sokan, többek között Bradák, Sashegyi, Szörényi, Noszlopi Németh Péter is elemezték ezt a dokumentumot, s keresték a fellelhetőségét valahol a Pilis környékén, de a Duna közvetlen közelségében. Elképzelésük abból indult ki, hogy az előváros előtt és annak a központi résszel való összeköttetésében mintha híd, netán legalábbis palló helyezkedik el, s a metszeten látható vár ábrázolás körül első értelmezésre én is folyó vizet vélelmeznék. Tekintettel arra, hogy ez a metszet a Magyar Nemzeti Múzeum metszettárában leltári tárgyként megtekinthető, engedje meg a kedves olvasó, hogy ökológiai alapon bizonyítsam be, hogy az ezen a metszeten látható vár igenis létezett, nem azonos, nem azonosítható a mai Székesfehérvárral, s nem a Duna közvetlen környezetében, hanem Budakalász, Üröm, Pilisborosjenő, Csobánka, Pomáz által körülhatárolt területen, a Kevélyek keleti oldalán volt és van.”
Michael arkangyal zománcképe a Magyar Szent Koronán
Őrangyala a királyoknak. Erősítője és megedzője a hívő léleknek az élet küzdelmeiben, kísértéseiben, a gonosz lélek elleni helytállásában, a jó halál reménységében. Különleges támasza és szószólója a haldoklóknak és halottaknak, ezért a temetőket is pártfogásába ajánlják. Védőszentjüknek tekintik a katonák, tengerészek, a bányászok, s általában a könnyen halálveszedelembe kerülő mesteremberek. Ünnepnapjának (IX. 29.) sajátságai folytán védőszentje a juhászoknak. Valamikor eddig legelt a Szent György-napkor kieresztett marha a pusztán. A jószágokat a juhászok ekkor adták számba, azaz bízták télre a gazdák gondviselésére. A valamikor országszerte emlékezetes szentmihályi vásárok miatt védőszentje a kereskedőknek és vásárolni szándékozóknak is. Szent Mihály napján kezdődik a kisfarsang, a lakodalmazás őszi, Katalin napjával (XI. 25.) záruló időszaka. A legény ezen a napon vitte el a lánynak a jegykendőt, ha még Katalin napja előtt meg akartak esküdni. Ezért a régi hagyomány emlékére a jegyesek is oltalmába ajánlják magukat.
Kezdetben mint isteni hírhozót, illetve a Paradicsomot őrző angyalt ábrázolták. Szinte mindig szakálltalan, fiatal férfi, általában fehér szárnyakkal, egyházi ruhában vagy harci öltözékben, lábánál a legyőzött sárkánnyal, a Sátán megtestesítőjével.
Mivel Szent Mihály teszi mérlegre a lélek jó és gonosz cselekedeteit, érdemeit és bűneit, a X. századtól kezdve egyre gyakrabban jelenítik meg egyik kezében sújtó karddal, a másikban mérleggel.
Jeruzsálem Keleti fal, Salamon pecsét
Amennyiben elfogadom, hogy Jeruzsálem a Zsidó közösség városa, akkor ez a kép több kérdést is felvet. Mint látható a faragáson a hatágú csillag közepén egy „virág” formájú díszítés látható. Maga a hatágú csillag jelenlegi hivatalos megnevezése a Dávid Csillag, Dávid Pajzsa, ill. Salamon Pecsétje. Ezek a meghatározások ezt a jelképet a Zsidó néphez kötik. Viszont a jelenlegi Zsidó megjelenítése ennek a jelképnek nem tartalmazza a közepén lévő „virág” formát, csak az egymásba szerkesztett kettő háromszöget (üresen). Pl. a jelenlegi Izrael állam lobogója. Tehát amennyiben Zsidó jelképről beszélünk, akkor miért nem szerepel semmi a szimbólum közepén jelenleg, illetve ha a mostani ábrázolás az irányadó, akkor ez nem Zsidó jelkép. Idézem Gerschom Scholem írását a hatágú csillagról:
„Mint díszítő elem feltűnik ugyan néha zsidó emlékeken is, de ettől még nem lesz belőle „zsidó jelkép”, s az ókori zsidó jelképeken még díszként is csak ritkán találkozunk vele… A hatszög… jóval később jelenik meg ismét: azon a frízen, amely az ismert Kapernaumi Zsinagógát díszíti (2 – 3. sz.). Ugyanezen a frízen megtalálható a szvasztika is, de azért még senki sem állítaná, hogy az utóbbi zsidó jelkép volna.”
Szentháromság
Ez a kép a Szentháromságot ábrázolja, szemből-nézeti jobb oldalon az Atya, bal oldalon a Fiú, kettejük között fent a „Szentlélekmadár”, s ketten tartják azt a bizonyos gömb alakú formát, kereszttel a tetején. Ez a gömb forma a Mundus (Világ jelentéssel, s ott is a rendezett világ), mely Föld jelentéssel is fordítható. Ezek alapján a Földet, az anyagi világunkat az Atya és a Fiú tartja „meg” (legalábbis vallási szempontból).
Rudabányai református templom
Festett kazettás mennyezeteink képi programja egyértelműen keresztény értékrendben fogalmazódnak, de ez a kereszténység nem azonos a jelenlegi uralkodó keresztény vonulattal (Vatikán, Római Katolikus Keresztény), hanem a magyar ősvallás hirdetői. Általában Református közösségek tulajdonában vannak, tehát a reformáció alkalmával újraéledő „régi” vallás képviselői.
Évkör “Manicheista elemrendszer”
„Az igen érdekes felismerés (legalább egy) azonban még csak most következik. Ha ezt a Nyilas-Ikrek tengelyre szimmetrikus emelet-rendszert rávetítjük az évkör rajzos ábrájára, azonnal világossá válik, hogy a manicheizmus jellegzetes „öt plusz egyes” elemrendszerének az állatövi jegyekhez való viszonyát képeztük le vele. Ebben a rendszerben a Skopió és a Szűz ‘elemet cserél’ a mi szokványoselem-beosztásunkhoz képest. Nevezetesen: a Skorpió föld-elemű lesz, a Szűz pedig vizes. Ezen kívül ‘plusz egyes’ vagy ‘nulladik’ elem szálláshelyeként önálló emeletet kap a Bika-Rák páros, az ‘ötödik elem’, az ‘életfa’ vagy ‘quinta essentia’ pedig a Nyilas-Ikrek tengelyben nyilatkozik meg.
Bármennyire kellemetlenül érinthet ez egyeseket vagy bizonyos köröket, újra hangsúlyoznunk kell: ez a sajátos elrendezésű elem-rendszer csakis a – szkíta ősvallásból kialakult – manicheizmus írott hagyományában mutatható ki (Kephalaia). Párhuzama a Miatyánk egyéni és közösségi olvasati egységeit egyetlen emelet-rendszerbe összefoglaló szöveganyaggal mindazonáltal tagadhatatlan.”
PAP GÁBOR
Yin-Yang
A jin és jang (egyszerűsített kínai: 阴阳; hagyományos kínai: 陰陽; pinjin: yīnyáng) szimbóluma a tájcsitu, azaz a tájcsi ábra (nemzetközileg használt írásmód: tai chi tu; egyszerűsített kínai: 太极图; hagyományos kínai: 太極圖; pinjín: tàijítú). A szimbólum kettős koncepciója leírja azokat az ősidőktől fennálló, egymással szemben álló, de mégis egymást kiegészítő kozmikus erőket, amelyek megtalálhatóak a világegyetem összes jelenségében. Ez a megközelítés a kínai filozófia és a hagyományos kínai orvoslás számos irányzatának az alapkövét is jelenti.
Magyar trikolór Angyalos Nagycímerrel
„Magyarország címerét két lebegő angyal tartja.
Már csak e két angyalban bízom.
Igaz, ez nem csekélység.”
(Márai Sándor)
Az 1868. évi horvát–magyar kiegyezés hozta magával a már 1848-ban is használt, Magyarország társországainak jelvényeivel bővített magyar középcímer felújítását is. Az 1915. évi egységes rendezés szerint a magyar állami középcímer felső kisebb, ún. szívpajzsát a kiscímer alkotta. Az alsó nagyobb, ún. nagypajzs négy részre osztott, alul betolt, hasított ékkel. Felső (heraldikai) jobb negyedében Dalmátország, bal negyedében Horvátország, alsó jobb negyedében Szlavónia, bal negyedében Erdély címerével. Az alsó ék jobb mezejében Bosznia és Hercegovina, bal mezejében Fiume címere. A nagypajzson a magyar királyi korona nyugszik. A pajzstartók itt is angyalok, illetve cser- és olajfaág.
Caduceus
A keleti egyházaknál a pásztorbot neve baktéria vagy dikanikion, ami tau keresztben vagy két, egymással szembenéző kígyóban végződik. A botra fonódó két kígyó (caduceus, hírnökbot) egyébként eredetileg a kereskedelem és Hermész isten szimbóluma (3. ábra), aminek tetején szokás egy gömböt és két szárnyat is ábrázolni (azaz szárnyaskereket). Más jelentésű a botra fonódó egy kígyó (az asztrológiában Ophiucus, azaz kígyótartó), ami az orvoslás és Aszklépiosz isten szimbóluma (4. ábra). Ez ma a WHO jelképe és megtalálható az élet csillagának közepén is (5. ábra). Mindkét fajta kígyós bot jóval ősibb jelkép a keresztény pásztorbotnál, a caduceus például mezopotámiai eredetű.
